Hihetetlen, hogy már itt tartok, ma vagyok 32 hetes 3 napos. Rohan az idő, és bevallom még sürgetném is kicsit. Várom, hogy január legyen. Anno megfogadtam, hogyha újra terhes leszek, kiélvezem minden percét, és nem fogom sürgetni az időt, mint Emmánál. De nem jött be, most is sürgetem, bár most nem csak azért, mert már a karomban szeretném tartani a kisfiamat, és jól megpuszilgatni, meg beszívni a finom babaillatát, hanem azért is, mert most valóban kicsit terhes ez a terhesség...
Sokkal másabb, mint Emmánál volt. Nála tényleg nem volt az ég világon semmi bajom, nem éreztem terhesnek magamat, semmim nem fájt, egyedül az alvással gyűlt meg a bajom. Nagyon nehezen viseltem az oldalt fekvést, fájtak a forgóim, alig vártam, hogy újra hason aludjak. A hajnali ébredések zavartak még, hogy órákig forgolódtam, és mire vissza tudtam aludni, addigra kelnem kellett. Na ez most is megvan. Vagy felébredek 4-4:30 körül és akkor vége. Már vissza se tudok aludni, vagy felébredek fél kettő körül, elforgolódik 1,5 - 2 órát, de akkor még tudok aludni reggel 6:15-ig. Ezt az opciót talán jobban szeretem, már ha muszáj lenne választani. Az utóbbi napokban, viszont Öcsi sem hagy aludni. Éjjel dorbézol egy csomót, szóval nem vagyok a legkipihentebb.
És akkor rugdosások, Emma sokkal kevesebbet mocorgott és kis finom kecses mozgásai voltak. Ellenben drága kisfiam állandóan mocorog, és olyan erővel rúg, hogy elképesztően tud fájni, és már azt hiszem az oldalamon fog kijönni. Úgy hullámzik a hasam állandóan, nagyon viccesen néz ki. Bal oldalt a köldökömnél, rendszeresen kidugja a popóját, jobb oldalamon meg a lábát. Mindig meg kell bökdösnöm, hogy jó lenne, ha visszahúzná, mert nem túl kellemes. Ettől függetlenül szeretem nagyon ha mocorog, mert megnyugtat, hogy minden oké bent. Tök jót lehet már most játszani vele. Ráteszem a hasamra a kezem és odarúg egyből, utána totál ellentétes helyre rakom a kezem, akkor oda, és ide-oda vándorol a pocakomba, ahova épp rakom a kezemet. Annyira kis édeske. Egyszerűen már most megzabálom és odavagyok érte, mi lesz, ha megszületik.
Emmánál azt se tudtam, hogy mi az a keményedés, soha nem volt vele gondom, nem értettem mások miről beszélnek, magnéziumból még 1000mg-ot/nap se szedtem be, mert nem volt szükség rá, sőt ha már közelítettem ezen érték felé, már hasmenésem volt. Most azt is megtapasztalhatom, hogy milyen is a keményedés. 28. hét környékén kezdődött, amikor is olyan mértékben nőtt a hasam, hogy nem akartam hinni a szememnek. Olyan fájdalmas volt, hogy elmondani nem tudom. Menni alig bírtam, mert ahogy léptem bekeményedett a hasam alja, konkrétan totyogni tudtam. Nagyon megijedtem, hogy nem-e nyílik a méhszájam, de szerencsére két hete totál zárt volt rengeteg ilyen keményedés után. Napi 3000mg magnéziumot szedek és 1000mg kálciumot, és még így is van, hogy keményedek, és ekkora mennyiségű magnézium mellett sincs most hasmenésem. Mellesleg, ha nem fáj a hasam, és akkor kicsit próbálnám csökkenteni a magnézium adagot, akkor meg az ágyból ugrálok ki éjjelente, mert begörcsöl a lábam, úgyhogy marad a napi 6 magnézium. Ez van, nagyon bizakodom, hogy január 1-ig kihúzzuk egyben, addig megtiltottam, hogy kijöjjön. :) December 31-én töltöm be a 37 hetet, utána felőlem már jöhet.
Másik újdonság számomra a bordarúgás. Emma soha az életben nem csinálta, és Öcsi sem egészen tegnap előttig. Péntek este, amikor lefeküdtem, úgy bordán rúgott, hogy öröm volt nézni. Hát elég durva fájdalom. Tegnap is kaptam egy párat, sőt éjjel egy jól irányzott borda rúgással ébresztett. Mit ne mondjak kedves ébresztő volt. Szóval ezt is megtapasztalhattam, hogy milyen. Nem bánnám, ha nem rendszeresítené a dolgot. :)))
A helyzet az, hogy tényleg nem olyan könnyű ez a terhesség, mint Emmával volt, de lehetne rosszabb is, nem hánytam végig, sőt szinte alig. Fájdalmak nem folyamatosak, nem vagyok veszélyeztetett, nem vagyok fekvésre ítélve és sorolhatnám tovább. Természetesen megér minden fájdalmat, minden "szenvedést", mert a kisfiamért teszem ezt, akit hamarosan a kezünkben tarthatunk és nagyon várunk, és szeretünk. Már csak 7-8 hét és megtörténik a nagy találkozás. Mostanában sokat gondolkozok a szülésről, főleg azóta, hogy volt egy fórumos szülésfelkészítőnk, sok minden jár a fejemben ezzel kapcsolatban, de erről majd egy külön posztba fogok írni. És természetesen míg ez a poszt íródott, azalatt is folyamatosan ment a mocorgás, és has hullámzás. :)))
 |
| A nagy pocaknövekedés 26-28 hétre |
 |
| 32 hetes |
 |
| Öcsi tappancs :D |
Persze a kukacát most is tökéletesen megmutatta, hogy kétségünk se legyen arról, hogy Ő márpedig kisfiú. Minden rendben van vele, egészséges, mindene jól működik és csodaszép. Tegnap 29+1 hetes voltam és a méretei is pont napra pontosan ennek feleltek meg a gép szerint. BPD: 82mm, OFD: 97mm, AC: 24,4mm, FL: 55mm, Becsült súly: 1400g. 
